Szakmai összefoglaló a gyakorlatról

A Polip Ifjúsági Egyesület nemzeti konzorcium vezetőjeként sikeresen pályázott tanulói mobilitási programra. A konzorcium tagjai: Baptista Esély Szakképző Iskola, Szekszárdi Kolping Iskola, FM DASZK Teleki Zsigmond Mezőgazdasági Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégium. A fogadó intézmény a Bützower Berufsbildungsverein- Bützow-i Szakképző Iskola volt, akik nagy tapasztalatokkal rendelkeznek a külföldi tanulók oktatása terén. A szakmai gyakorlati felkészítést a Mester Kft., és a tanulók nyelvi és interkulturális felkészítését az A-Team Képzési Iroda biztosította a főpályázóval közösen. Az Esély Szakképző és a Szekszárdi Kolping Iskola tanulói létszám csökkenése miatt bevontuk a Nagybajomi Kolping Iskolát, ahonnan kőműves, asztalos és festő-mázoló tanulók érkeztek a csoportba.

A kétéves időszak alatt két csoportban – 2017. év és 2018. év tavaszán – 11-11 fő építőipari szakmákban tanuló gyakornok vett részt négyhetes szakmai gyakorlaton Németországban.

A Bützower-i Szakképző Iskola  munkahelyeket biztosított a résztvevők számára az iskolai műhelyekben illetve külső cégeknél – Stahlbau, Landtech – folyamatos mentorálással, szakmai támogatással. A sikeres szakmai gyakorlatot a kísérő tanárok napi látogatása is segítette.  A tanulók elsősorban építőmesteri szakmacsoportból –asztalos, épület-és szerkezetlakatos/hegesztő, festő-mázoló, kőműves – illetve kertész vettek részt a szakmai gyakorlaton.

A tanulók nyelvi, interkulturális, mentális felkészítést kaptak a küldő és a fogadó szervezet szervezésében. A hétvégenkénti németországi szaknyelvi felkészítés a hivatalos, munkahelyi kommunikációt, együttműködést segítette. A szabadidő a német kultúrális értékek megismerésére irányult: Rostock, Stralsund-Oceánium, Warnemünde- sétahajózás, Keleti-tenger, Schwerin-tartományi parlament, Berlin-Brandenburgi Kapu, Parlament, Alexanderplatz megtekintésén túl a szabadidőben billiard, csocsó, asztalitenisz, X-box, foci, edzőterem állt a tanulók rendelkezésére. Emlékezetes az örök rangadó grillezéssel – magyar – német – barátságos mérkőzés, melyet hagyományosan a magyarok nyertek évről évre. A tanulók egy részének nehézséget okozott az otthontól való távollét, a német munkakultúrából adódó munkahelyi elvárások teljesítése többek között a pontosság. A nyelvi hátrányok leküzdése sok energiát elvett a tanulóktól, de a jobb megértés érdekében a német nyelv mellett az angol nyelvet is használták. A szakmai mentorok sok esetben diák segítőket állítottak a tanulók mellé, hogy a motiváció fennmaradjon, tanuló és tanuló közötti kommunikáció gyorsabb és egyszerűbb volt. A közös szabadidős programok is segítették a barátkozást, egymás jobb megismerését. Az intézmény kollégiumában migráns fiatalok is éltek, akikkel közös programokat szerveztünk, így segítve elő egymás megismerését és a negatív sztereotípiák lebontását.(Letenyei István kísérő)

Az Esély Szakiskola és a Mester Kft., Szekszárdi Kolping Iskola, Teleki Szakképző tanulóinak több mint a fele valamilyen szempontból hátrányos helyzetű (Esély:szociális, gazdasági, 52%-a roma származású). A 22 fő résztvevő több mint háromnegyede valamilyen hátránnyal rendelkezett (17 fő). A hátrányok: 5 fő speciális nevelési igényű diákok, 8 fő szociálisan, 2 fő földrajzilag, 2 fő anyagilag hátrányos helyzetű diák. Az előzetesen tervezett 40% helyett, majdnem dupla annyi fiatal került a csoportba hátrányos helyzetből. Nagybajomi Kolping Iskolából a 9 tanulóból 3 nevelkedik családban, a többi nevelőotthonban vagy nevelőszülőkkel él. Egy tanuló nemcsak speciális nevelési igényű, hanem BTM – Beilleszkedési Tanulási Magatartászavaros tanuló, akivel a csoportműködés nagyon nehézkessé vált. A résztvevők 15 évestől a 19 éves fiú tanulók voltak.

A két csoportban az alábbi szakmai területek jelentek meg: 7 fő festő-mázoló, 4 fő kőműves, 1 fő asztalos, 9 fő szerkezetlakatos-hegesztő, 1 fő kertész.

Az ESÉLY iskola tanulóinak 80%-a vidékről, kis településről jár be. A szociális és családi helyzet alapján a diákok 60%-nak a családjában van munkanélküli. A diákok 14%-a állami gondozott vagy nevelőszülőnél és 30%-a csonka családban él, a tanulók 52%-a roma.

Bützower Szakiskola azokat a hátrányos helyzetű diákokat képzi, akik a duális rendszerben nem tudnak vállalatoknál szakmai gyakorlóhelyen elhelyezkedni.

A tanulók a szakmai gyakorlat alatt a munkatervben meghatározott tematika alapján haladtak, az iskolai gyakorlati műhelyben a szakoktatók a német tanulókkal közös felkészítésben vettek részt. Megismerték az adott szakterület szakkifejezéseit, technikai eszközeit, annak használatát német nyelven. Lehetőséget kaptak egy-egy műveletsor hosszas gyakorlására, készségeik fejlesztésére. A pontos és alapos feladat ellátása volt a fő értékmérő a munkavégzés során, melyet folyamatos visszajelzés, ellenőrzés, értékelés kísért. A lakatos/hegesztő tanulók új technológiai eljárásokat tanultak, amelyhez megfelelő mennyiségben rendelkezésre álltak anyagok a gyakorláshoz. Az asztalos tanuló modern gépeket, berendezéseket használt, az anyagok kiválasztásának, előkészítésének fázisait tanulta meg. A festő-mázoló tanulók a tapétázás különböző módjait, alkalmazásának lehetőségeit ismerték meg, gyakorolták. A cégeknél történt munkavégzés során a termelő munkába való biztonságos bekapcsolódás, technikai eszközök megismerése, használata adott további motivációt a szakiskola elvégzéséhez.

A résztvevők 100%-ban azt nyilatkozták, hogy a program alatt fejlődött az idegennyelvi készségük, a nyelvi támogatásokat szinte mindenki hasznosnak tartotta (95%).

A résztvevők többsége úgy érzi, hogy nemcsak a fogadó helyén (munkahelyén), fejlődtek nyelvi készségei, hanem azon kívül is (77%)

A fogadó szervezettel csaknem mindenki elégedett volt, a jövőben ajánlja a helyet másoknak is. A hazai küldő szervezetet mindenki segítőkésznek találta a gyakorlat során, úgy tapasztalták, hogy a hazai szervezet végig segítette őket.

A tanulók mindegyike úgy gondolta, hogy a munkaerőpiacon ez a tudás előnyt jelent, többen gondolkoznak a külföldi munkavégzésen is. Az Erasmus+ programmal 95% elégedettek voltak a résztvevők.

Összességében elmondható, hogy a kint tartózkodás során mindenki alkalmazkodni tudott a fogadó intézmény mindennapi életéhez, 68% mondta, hogy nagyon jól sikerült ez neki, 27% pedig hogy általánosságban jól tudott alkalmazkodni. Hasonló eredmény született abban a kérdésben is, hogy mennyire sikerült a helyi tanulókkal vagy dolgozókkal jó kapcsolatot kialakítani.

A program körülményeit általánosságban igen jónak minősítették a résztvevők, ezen belül különösen elégedettek voltak a szállással és az utazás szervezéssel.

A szakmai gyakorlat alatt képessé váltak idegen környezetben, idegen emberekkel való együttműködésre, dolgozni, feladatokat megoldani. Az eltérő identitással, kulturális háttérrel rendelkező emberek együttéléséből adódó feszültségek konstruktív megoldásához a fiataloknak interkulturális kompetenciákkal kell rendelkezniük, amelynek felkészítésére tökéletesen alkalmas az Erasmus+ program.

Az egy hónap alatt jelentkező különböző konfliktusok megoldásában segítségükre volt a diákoknak az ez idő alatt megszerzett interkulturális tapasztalat, hogy magabiztosan cselekedhessenek, törődve mások, esetleg az övékétől eltérő normáitól. Az interkulturális tanulási élmény szinte öntudatlanul is létrejött a mindennapok életvitelében, mintegy a program pozitív melléktermékeként azzal, hogy a fiatalok lehetőséget kaptak a németországi fiatalokkal, felnőttekkel való találkozásokra különböző élethelyzetekben. A résztvevők kiléphettek megszokott környezetükből, és biztonságos körülmények között szerezhettek tapasztalatot más körülmények között élő emberekről. Ezek a valós élmények hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a programban résztvevők a későbbiekben nyitottabban és elfogadást közvetítve forduljanak a rászorulók, a kisebbségek és a hátrányos helyzetű csoportok felé.

Különösen a szabadidős tevékenységek járultak hozzá, a többnyire hátrányos körülmények közül érkező fiatalok számára, hogy a valóságban is felfedezhessék a világ kulturális sokszínűségét, amely növelte önbizalmukat is.

A program nagy lehetőséget adott az iskolák számára, hogy kiléptek nemzetközi színtérre, a tanulók tapasztalatain keresztül az innováció fejlődött, a diákok munkaerő-piaci esélyei javultak a nyelvi és szakmai kompetenciák fejlődésük által. Az iskolák presztizse megnőtt az európai szintéren való tapasztalatszerzés által, a tanulók számára is motiváló erő volt, hogy eljuthattak külföldre, kipróbálhatták magukat. Tapasztalataikat az iskolában, tanórán, gyakorlati oktatóhelyen, honlapon, németországi és helyi újságban osztották meg. (Letenyeiné Mráz Márta kísérő)